Az etikettnek vannak olyan alapelvei, amelyek ismeretében számtalan kellemetlen helyzetet elkerülhetünk. 

Az egyik ilyen szabály a rangsorolás. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy egy adott kultúrában, helyzetben mi a rangsorolási szabály, vagyis ki van kitüntetett helyzetben, kit illet meg az elsőbbség, akkor nem igazán fordulhat elő, hogy valakit megsértenénk. Ha az elsőbbség bennünket illet meg, akkor ezt egy gesztussal átengedhetjük egy-egy helyzetben a másik félnek, ezzel megkedvelhetik a társaságunkat.

A rangsorolás alapelve mindenki számára tiszta. Főszabálya szerint figyelembe kell venni a nemet, a kort, a rangot és a pozíciót. Nő és férfi közül a nő; azonos neműeknél az idősebb; üzleti, hivatali hierarchiában a magasabb rangú tekinthető kitüntetett személynek, akit előzékenység illet meg. De ügyelnünk kell arra is, hogy adott élethelyzetben melyik szempontnak van elsőbbsége (nem, kor, rang).

A másik fontos szabály, a jobbkéz-szabály. Sok esetben megoldható egy-egy helyzet, ha tudjuk, hogy az etikett jellemzően a jobb oldalt preferálja, azt tekinti kitüntetett oldalnak. Ennek valószínűleg az is az oka, hogy kutatások alapján az emberek 85%-a jobbkezes.

De mit jelent a jobbkéz-szabály a gyakorlatban?

A diplomáciában ezt a szabályt szigorúan betartják, ám a hétköznapokban is feltűnhet, hogy a kitüntetett hely a házigazda jobbján található. Éppen ezért van az, hogy a tolmács például a bal oldalára ül annak, akinek fordít, kevésbé zavarva ezzel a beszélgetést. A diplomáciában, tárgyalóasztalnál mindig a főtárgyaló jobbján ül az, aki rangban utána következik.

Mindezt azért sem árt tudni, mert az üzleti életben ugyanez a tematika. A vezetőt követő második személy tudatosan vagy éppen tudat alatt ezt a helyet foglalja el. A rangsorban a harmadikként következő a vezető bal oldalán helyezkedik el, a következő ember pedig a második személy jobbján, tehát az ültetés rendje: jobb-bal, jobb-bal.

Ha egy megbeszélésen csak két személy van, akkor érdemes úgy alakítani, hogy a beszélgetőtárs a jobb oldalon helyezkedjen el, hiszen kutatások szerint a jobb oldalon ülők együttműködőbbek. Autóban a kitüntetett hely főszabályként a jobb hátsó ülés.

Étkezésekkor az ültetés szintén a jobb-bal elvet követi, de nem árt ugyanakkor tudni, hogy a férfiaknak a jobb oldalukon ülő hölgynek illik segíteni elsősorban, illetve az ő jó közérzetéről gondoskodni. Ünnepi étkezésekkor az etikett úgy kívánja, hogy először a jobbunkon ülővel beszélgessünk, majd a következő fogásnál a balunkon ülővel.

Felszolgálásnál, ha az étel tányéron étkezik, a felszolgálók azt a jobbunkról teszik elénk (ez svájci szerviz), ha viszont tálcáról kell szednünk (francia szerviz), akkor a felszolgáló a bal oldalunkon áll, így könnyebben tudunk szedni. Az üres tányérokat a felszolgáló mindig jobb oldalról veszi el.

A kimért italokat szintén jobb oldalról teszik elénk a jobb oldalunkra, mint ahogyan a bort is jobb kézzel, jobbról töltik a vendég széke mögül úgy, hogy a bor címkéje végig látszódjon. Pohárköszöntő alkalmával a poharat a jobb kezünkben tartjuk, és így koccintunk, vagy emeljük a poharat.

A férfiak tisztában vannak azzal, hogy a hölgyeket a jobbjukon kísérik, és az esernyőt is a jobb kezükkel tartják a hölgy fölé, kivéve, ha a nő biztonsága érdekében másként ésszerű eljárni. Kézfogáskor mindig a jobb kezünket nyújtjuk.

Konferenciákon a névtáblát jobb oldalra tűzzük, ugyanis a kézfogás alkalmával a kéz vonala vezeti a tekintetet, így bemutatkozáskor nem csak hallható, de látható is a másik fél neve, így könnyebben megjegyezhető. A nőknek a retiküljüket a szabály szerint baloldalon kell tartaniuk, hogy az üdvözlésre szabad legyen a jobb kezük.

Érdekességként pedig megjegyezhető, hogy puszit is jobb oldalra adunk először.