Pontosan még ma sem lehet megmondani, hogy mikor vált a rohanás mainstreammé. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy kétségtelenül azzá vált, hiszen folyton rohanunk és a „mennyiségre” megyünk rá.

Az életünk folyamatos, állandó rohanásból áll, egyik meetingről a másikra, egyik projektből a másikba. Szaladunk ebédelni, sietünk, hogy közben dolgozni is tudjunk, rohanunk a gyerekekért, közben még intézünk pár számunkra fontos dolgot.

Sietünk, hogy mindenhová odaérjünk, mindent megbeszéljünk, elintézzünk, de időnk, időnk az nincs. Nincs időnk arra, hogy megálljunk egy pillanatra, hogy magunkkal, vagy másokkal foglalkozzunk, hogy nevessünk, hogy éljünk.

Ebben a mennyiség és rohanás alapú kultúrában igen kevés esélyünk van arra, hogy igazán kreatívak legyünk, hogy olyan eredményeket érjünk el, amilyeneket szeretnénk, hogy fejlődjünk és megújuljunk.

De hogyan lehetne akkor elegendő időnk mindenre? Mindannyian igyekszünk a hatékonyság felé menni, de azt se ártana tudnunk, hogy mi is pontosan az a hatékonyság. Ezt mindenki átgondolhatja magában, hogy mit is jelent számára.

Ahhoz, hogy az életünket megfelelően éljük, „hatékonyan”, ahhoz csúnya szóval szükségünk van eredményekre és ráfordításokra is. Mit tekinthetünk eredménynek? Egészen biztosan nem azt, hogy a nagy rohanásban nagyon elfáradtunk.

A legnagyobb eredmények, ha időt szakítunk például egy teljes hétvégére a családunkra, néhány szabad délutánra, arra, hogy idővel összetettebb feladatokat kapjunk a munkahelyünkön, hetente többször sportolásra, legalább néhány óra a párunkra, vagy például nyelvvizsgát tudjunk tenni valamiből.

Ha a céljainkat már kitűztük, akkor követni is kell őket, hiszen eredménye csak annak van, amit komolyan is veszünk. Na de mik is azok a ráfordítások, erőforrások, amelyekre szükségünk van az eredmények eléréséhez?

Az első és legfontosabb: az idő, a figyelem és az energia. Mindezek elengedhetetlenek az eredményeink eléréséhez. Befektetés nélkül nem lehet tudatosan élni az életet. Mindenkinek ismernie kell a saját korlátait, és csak annyit vállalni, amennyit teljesíteni is tud. Ebből tanulunk mindannyian.

Ahhoz tehát, hogy minőségi életet, valódi életet éljünk rohanás nélkül, ahhoz célok kellenek, amiket követni is kell. Mindig keressünk kapcsolódási pontot a fontos céljainkhoz és azokkal foglalkozzunk, a többit iktassuk ki. A legfontosabb pedig, hogy adjunk időt magunknak, hiszen a változás nem jön egyből.