"Irma csinált egy szép dobozt, Zsuzsának megtetszett, János felépített rá egy vállalatot." - az Sz.Variáns csomagolás-technikai céget januárban a Forbes magazin is bemutatta. Cikkünk e megjelenés alapján készült.

Karácsony 1991. A rajz-földrajz szakos tanárnő, Irma, maga készítette díszdobozokban adja át az ajándékokat, hatalmas sikerrel. A következő évben már az ünnepi vásáron is árulja a dobozokat sikert sikerre halmozva. Hamarosan augusztustól decemberig ollót csattogtat az egész Szakál család – a szülők, a nagybácsi, nagynéni, Irma öccse, János és felesége, Zsuzsi. Szabnak, vágnak, ragasztanak.

Teltek-múltak az évek – egészen pontosan 24 év és a család felépítette a 730 milliós forgalmú, ötven embernek munkát adó vállalkozást, a debreceni Sz.Variánst.

„A sales-tapasztalat mindent visz” – vallja János.

A jó termék egy része a sikernek, ki kell, hogy egészüljön a jó sales-szel. Nem kis sales tapasztalattal a háta mögött János folyamatosan járta az országot, a zsákban hordozott mintakollekcióval, és a megrendelések egyre csak gyűlnek.

Az 1993-as karácsonyi szezonban már akkora az igény, hogy muszáj váltani a családi kalákáról. „Belecsaptunk a lecsóba” – emlékezik János.

A két testvér és a feleség, otthagyva addigi állásukat saját céget alapítottak és egy bérelt helyiségben, egy rozoga vágógép és egy végét járó stancoló géppel megindult az immáron üzemi sorozatgyártás.

1994 januárjában megszületett a márkanév: Sz.Variáns.

A forgalom persze nőtt, de a túlzott szezonális jelleg miatt muszáj volt váltani. Kerestek és találtak – Németországban egy csomagolástechnikai kiállításon született meg az új termék ötlete. Az egyik standon első pillantásra beleszerelmesedtek a színes „mikrohullámú” kartonba – a kordbársony vastagságú és finomságú, sokszínű, artisztikus anyagba.

A német papírgyártól olyan ajánlatot kaptak, amivel a hazai piacon nem tudtak nekiindulni a sorozat gyártásnak. Magyar beszállító nem jöhetett szóba, mert bár az anyag létezett itthon is, nem volt színes – kellett hát egy jó ötlet: A színes alappapírt  vásárolták meg és a gyártó Dunapack hullámosította be.

A színes, natúr és fehér termék annyira újszerű volt, hogy eladta önmagát – elég volt egy vakdombornyomás rá a logóval vagy felirattal és ömlöttek a gépsorról a papírtáskák, boros dobozok, mappák, a legkülönfélébb reklámajándék-csomagolások. A termékpaletta egyre szélesedett és mind sokszínűbbé vált.

Ez az időszak volt a magyar reklámajándék-piac fénykora – a cégek imádták a repi-márkaépítést.

1997-ben megnyerték – egy méhviaszgyertya dobozolásával – a Kreatívek nevű papírcsomagolási dizájnverseny első díját.

Megkezdődtek a 100%-os növekedés évei.

János 1998-ban bekopogtatott az IKEA-hoz – „tegye le a portán a kollekciót, mi nem így működünk” – jött az üzenet. Jó saleshez méltóan hagyott névjegykártyát – egy év múlva visszahívták – a svéd központnak kellettek az Sz.Variáns termékei. Vagy évi egymillió mikrohullámos ovális dobozt szállítottak az egész IKEA-világba.
A másik új termékkel, a cégesített söralátéttel az addig öt-hat fős mikrocég hirtelen 18 emberre duzzadt, az első kamionos megrendelésnél. „Ahogy megálltam a kocsival és innen is, meg onnan is közeledett egy ember, kicsit megijedtem, hogy hát ez mind hozzánk jön? Azt hiszem, ekkor váltam munkáltatóvá” – mondja Szakál János.
Végképp kitörve az év végi szezonpiacról egy újabb stancgép került a céghez és az első saját tulajdonú telephely 1200 négyzetméteren. Idő közben véget ért a mikrohullámú korszak – új élet kezdődött, amikor igazán jött a csomagolás, a minőségi csomagolás.

Közben megnyílt a budapesti iroda, saját nyomdaüzem, kiteljesedő géppark.

A családi tulajdonos-hármas elérte, hogy alvállalkozók nélkül termeljenek, csak a nyersanyag legyen az input és a végtermék az output. Kialakult a mai napig meghatározó, háromlábú termék-portfólió.

Egyrészt megmaradt a papíralapú marketingeszközök, promóciós termékek készítése, másrészt állandóan vannak a polckész, „vedd és vidd” jellegű tömegtermékeknek szóló csomagolások gyártása. Harmadrészt – jelenleg 50-60%-os arányt képviselnek a prémium termékek. (Stühmer csokoládék, Gerbeaud, Herendi, Samsung)

Az Sz.Variáns az igazán prémium termékekhez luxuscsomagolást adnak.

Az igazán legfelsőbb kategória megteremtésére törekednek, mintaadó megoldásokra. Nagy szükség van ma nálunk erre a gondolkodásra, hiszen a szépre már van hajlam, de még nem tudunk igazán „luxusul gondolkozni”. „Boss öltöny helyett a prémium termékeket is auchanos pólóban akarják eladni”. 

A beltartalom, a vásárolt tárgy sokszor hamarabb amortizálódik, mint a csomagolás. A világtrend, hogy a primer csomagolási megoldások másodlagos – és hát öko-tudatosan újra-felhasznált – tárolóknak is alkalmasak legyenek. A varró- és gyógyszeres dobozok forrását ma rigid boxként emlegeti a szakma, önálló szakággá vált a csomagolóiparon belül, de nem olcsó.

A hagyományt és a divatos trendet felismerve az Sz. Variáns újra lépett egy nagyot, és új üzemet épített. A 330 milliós beruházáshoz kellett azért 113 millió pályázati támogatás és ötvenmillió bankkölcsön is. A 2013 nyarán elindult fejlesztés eredményeként a régi épületek felújításával és egy 1000 négyzetméteres új csarnok építésével létrejött egy 3000 négyzetméteres, kívül-belül prémium kategóriás üzem, megújult gépparkkal. A legfontosabb innováció azonban az emlegetett rigid-boxos üzemegység. Egy újabb 200 milliós invesztálással – 50%-os pályázati támogatással – 2016-ra  az automatizálás által elérhetőbb áru végtermékkel fognak megjelenni a piacon. „A jó csomagolásnak hangja van. Amikor kinyitod, kattan, amikor becsukod cuppan. A mai napig ideges leszek, ha egy doboz nem záródik tökéletesen. – mondja Szakál János. 

forrás: Forbes magazin januári száma