Self- Brand – vagyis az önmárka 2. rész

brand építés
 

Self- Brand – vagyis az önmárka 2. rész

Folytonosság

Az sem elhanyagolható hogy, melyik napszakban, mit posztolunk. A csúcsidő a reggeli közlekedési dugó, amikor kevés koncentrációt igénylő, rövidebb anyagokat olvasnak az emberek, és az este, amikor az elmélyültebb, komolyabb anyagokra is nyitottak. A különböző területeken (Facebook, LinkedIn, Instagram, Snapchat) eltérőek a felhasználói szokások, de a rendszeresség mindenhol szükséges. A kiszámíthatóság – mindig elérhető új tartalom – szoktatja oda a felhasználót. Ebben van segítségünkre a hírlevél: rendszeresen tájékoztat arról, milyen új tartalmakat töltöttünk fel.

Véleményvezér „bevonása” az üzletünkbe

Tucatnyian a YouTube-on lettek guruk a saját területükön, legyen az mondjuk parfümkritika, videojáték vagy filmajánlás. Ők a befolyásolók (influencers), akiknek véleményére követők milliói hallgatnak. A networkingnek rájuk is ki kell terjednie. A nagy márkák is igyekeznek jó kapcsolatot ápolni velük, a személyes márkát építő üzletembernek is megéri, ha megismerkedik a befolyásolókkal. Közöljük velük, hogy figyeljük a munkásságukat, bejegyzéseiket. A megkeresésünkben említsük meg, hogy láttuk, mit csinált, mit mondott az egyik videójában, és ezért véljük úgy, a termékünk az érdeklődésére tarthat számot. Ez is része a lenyűgözésnek, velünk egyenrangúnak tekintjük az internet világában sokak által ismert személyt. Ez nagyon fontos, mert nagy rajongói tábor véleményét formálja.

Sztorizás

A fogyasztók tudni akarnak a cégalapítók előéletéről, a vállalat ötletét kiváltó szituációról, a társaság felfejlődésének történetéről. Minden igazán szemfüles márkázás napjainkban arról szól, hogy a cég narratívába bujtatva adja el a márkát. Ugyanez igaz a személyes márkára is. Persze nem kell minden részletet kiteregetnünk vállalatunkról, de az egyéni siker mögött meghúzódó megpróbáltatások, botlások, újrakezdések izgalmas sztorit nyújtanak, amely segít a fogyasztóknak, hogy viszonyulni tudjanak az üzletemberhez. Nem szuperhősöket szeretnének, hanem olyan példaértékű vezetőket, akik éppúgy sok mindenen mentek

át, mint bármelyikünk. Ha a vállalkozó érzékeltetni tudja, hogyan építette be az üzletmenetébe a téves döntésekből leszűrt tanulságokat, inspiráló lesz a narratíva.

Belesni a színfalak mögé: legyünk saját magunk!

A közösségi médiát ne használjuk csakis marketingcsatornaként! A hétköznapi pillanatok iránt is nagy az érdeklődés a világhálón. Mindenki a kulisszák mögé akar lesni. A közönség csámcsog azon, hogy Kim Kardashian éppen hogyan festette ki magát, vagy mit csinál az öltözőjében. De hasonlóképp kíváncsi arra, ha egy neves terület „cézárja” vagy politikus betekintést nyújt munkájába, megmutatja az íróasztalát, a könyvespolcait, megismerteti szakmai teendője rejtelmeit.

Vizualitás

A fotókkal mellékelt bejegyzések a közösségi médián sokkal hatásosabb figyelmet és konverziót generálnak, mint a szimpla szöveg. A képpel ellátott tweetek 150 százalékkal több újratweetelést adnak, mint a kép nélküliek. A fotós tartalmakat 94 százalékkal többen tekintik meg, mint a csupán szövegeseket. A szezonalitásból is lehet nyerészkedni. Ha lehull az első hó, ki lehet tenni a céges bögrét a hóra, és feltölteni a fotóját a közösségi médiába, de ha ezt megtették már páran, és mi csak sokadikként, másnap, az már cikinek számít. A közösségi média eléggé prompt platform.

Specialista

Ha egy nagyobb cégnél dolgozik valaki alkalmazottként, jó ötlet lehet a céges blogon elindítani szakmai anyagokat, és ezt megosztani a közösségi médiában. Ha ismertebbek leszünk, jönnek a konferencia-előadások vagy önálló szakmai cikkek, esetleg megjelenés a sajtóban. A szakértői márka felépítésére tett erőfeszítéseink akkor érnek be, ha az újságírók akarnak minket megszólaltatni, mint az adott a téma szakértőjét.

A gondolatok direktora, „vizionárius” személy

A szakértőnél is lehet egy fokkal feljebb tornázni magunkat kvalitásban. Akik már saját szegmensük jövőjéről is gondolkodnak, fejlesztésekben és újításokban utaznak, és még a világot is szeretnék jobbá tenni ezzel, az a gondolatvezér vagy az a vezető, akit úgy hívnak, vizionárius. A technológia nagyágyúi, mint Steve Jobs, Bill Gates vagy a nagy társadalmi reformerek, Martin Luther King és Nelson Mandela szintén ebben a kategóriában foglaltak helyet. Ők a jövő alapköveit előkészítő és kialakító fejesek, akik mindig öt lépéssel előrébb járnak, az átlagos személyeknél.

Cimkék: 
Teteje