A szándék meg van, csak nincs miből...

 

A szándék meg van, csak nincs miből...

A jövő év első negyedévében a magyar munkaadók továbbra is pozitív felvételi szándékot jelentenek. Egy 750 munkaadó válaszaiból összeállított felmérés alapján 15% az, aki növekedésre számít, 4% terve az elbocsájtás, 78% pedig semmilyen változtatásra nem készül.

A munkaerő-piaci mutató értéke +14%-ra tehető a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Várhatóan minden iparágban, régióban és szervezeti méret kategóriában lehet majd létszámnövekedésre számítani. Az előző negyedévhez képest 4 százalékponttal lett gyengébb a felvételi szándék, és 3 százalékponttal csökkent a 2017-es év első negyedéves eredményeihez képest.

A Manpower Group magyarországi ügyvezetője, Vég Ottó elmondta, hogy a hazai munkáltatók sokkal óvatosabban terveznek a következő negyedévre másoknál, azonban továbbra is magas a felvételi szándék. A munkáltatók jellemzően a létszámot szeretnék növelni az elkövetkezendő három hónapban, azonban tartanak attól, hogy nagy terhet jelent majd nekik a 8,2%-os minimálbéremelés, illetve a munkaerőhiány.

Ágazatokat tekintve a Gyártás és a Szállítmányozás-raktározás területén a felvételi kedv kiemeltnek tekinthető. Kilenc ágazatot vizsgáltak, és minden azt tapasztalták, hogy a munkaadók legfőbb célja a létszámbővítés. A Gyártás szektor munkáltatói +27%-kal a legerősebbek a felvételi szándékot illetően.

A kommunikáció, szállítmányozás-raktározás területén +23%-os gyarapodás várható. Az Építőipar és a Pénzügyi és üzleti szolgáltatások szektorában +19% illetve +16%-os növekedésre lehet számítani. A vendéglátás és a kis- és nagykereskedés szektorában is +12%-os emelkedés várható, a köz-, szociális és lakossági szektorban pedig +1%-os, ez a legmérsékeltebb.

Hazánkban a gyártás területén megfigyelhető nagymértékű emelkedés főként a gépjárműipar folyamatos fejlődésének köszönhető ebben az ágazatban ugyanis több mint 150 ezer fő dolgozik jelenleg, és további 10-15%-os emelkedésre lehet számítani. Haz az előző negyedévet vizsgáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy kilenc iparágból nyolcban gyengült a felvételi hajlandóság. A legnagyobb mértékű csökkenés az építőiparban és a köz-, szociális és lakossági szektorban jelentkezett 7 százalékponttal.

Csökkenés jelentkezett a pénzügyi és üzleti szolgáltatások szektorban is, 6 százalékpontos, előrejelzések szerint pedig 4 százalékpontos gyengülés várható a villamosenergia-, gát- és vízellátás, a gyártás és a kis- és nagy kereskedelmi szektorokban. Pozitív azonban, hogy 4 százalékponttal növekedett a szállítmányozás, raktározás és a kommunikáció ágazata. Öt iparágban csökkent a munkaerő-piaci mutató értéke az első negyedévhez viszonyítva. A legszembetűnőbb gyengülés a kis- és nagykereskedelmi szektorban mutatkozik meg 13%-kal.

Az építőipar és vendéglátás területén 8 illetve 7 százalékpontos a gyengülés az előrejelzések szerint, míg a köz-, szociális és lakossági szektorban 9 százalékpontos. Erősödő felvételi szándék jelentkezik viszont a gyártási szektorban (5 százalékpont), illetve a szállítmányozás, raktározás és kommunikáció ágazatban (4 százalékpont).

Ha regionális összehasonlítást veszünk alapul, akkor a 2018. január – március közötti időszakot tekintve munkaerő-növekedés a terv. Budapesti munkaadók jelentése alapján +22%-os munkaerő-piaci mutató értékkel rendelkeznek. Ezzel szemben Nyugat-Dunántúlon illetve Közép-Magyarországon +18% és +17%-os az emelkedés. A Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon +15%-os növekedéssel számolnak a munkáltatók, a Dél-Dunántúli régióban pedig csupán +4%-os lesz az emelkedés.

A külföldi gyártóknak továbbra is kedveznek a magyar befektetési feltételek, hiszen a Közép-dunántúli térségben például 3,15 milliárd forintos befektetéssel tudja bővíteni a gyár kapacitását egy multi, míg a dél-alföldi régióban ez 15 milliárd forintra tehető. A munkahelyteremtő beruházásokra a kormány több milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt, amivel új munkahelyek teremthetők.

Az idei 2017-es év végéhez viszonyítva a felvételi szándék nyolcból hat régióban csökkent. A csökkenés az Észak-Alföldön 18%, a Dél-Dunántúlon 12%, a Közép-Dunántúlon pedig 6%. Az első negyedévhez képest csak a Dél-Alföldön javult a helyzet, 3 százalékpontos emelkedés figyelhető meg. Egy évvel ezelőtthöz képest négy régióban lettek gyengébbek az eredmények, amiből 17 százalékponttal az Észak-Alföld a legjelentősebb. Észak-magyarországon 5 százalékpontos, Dél-Dunántúlon pedig 15 százalékpontos a csökkenés. Budapesten 4 százalékponttal, Közép-Magyarországon pedig 7 százalékponttal emelkedett a felvételi szándék.

Cégméret alapján a legerősebb felvételi szándék (+27%) a nagyvállalatokra jellemző, középvállalkozások esetében +17%, kisvállalatoknál +12%, mikrovállalatoknál pedig +8%. Az előző negyedévhez viszonyítva gyengültek a középvállalatok 13 százalékponttal, a kisvállalatok 3 százalékponttal, a nagyvállalatok pedig 2 százalékponttal. A mikrovállalatok helyzete stabilnak mutatkozik. Egy évvel ezelőtti eredményekhez képest a mikrovállalatok 6, a kisvállalatok 5, a nagyvállalatok pedig 3 százalékpontos csökkenést mutattak, ugyanakkor a nagyvállalatoknál 3 százalékpontos növekedés is megfigyelhető. 

Teteje