Szerkezeti módosítások szükségesek a munkaerőpiacon

változás a munkaerő piacon
 

Szerkezeti módosítások szükségesek a munkaerőpiacon

A munkanélküliségi mutató 2017-ben átlagosan 4,2 százalékos volt, amelyre tízéves távlatban nem volt precedens. A mutató számottevő csökkenésére nincs remény, inkább szerkezeti változásokra lenne szükség, például úgy, hogy a részmunkaidő nagyobb szerephez juthasson a piacon.

A munkanélküliségi számok a múlt év utolsó negyedében 3,8 százalékos volt, így 2017-ben alapvetően 4,2 százalékot tett ki, az éves ráta pedig rekord szinten kicsi volt tízéves távlatban. 2010 és 2012 között például 11-11,2 százalékos volt az éves átlagos érték, azóta érezhetően csökkent, 2016-ban már 5,1 százaléknál járt, 2017-ben pedig 4,2 százalékra apadt a mutató.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a munkaerő-piaci trendekről szólva tájékoztatott, hogy a mostani rekord alacsony értékek nem okoznak meglepetést. Mivel már tavaly látszott, hogy az adatok bíztatóak, ma már lényegében teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk. Németh Dávid elmondta: az idei évben 3,6-3,8 százalékos éves átlagos munkanélküliségi rátával számol.

Szükség lenne pár lehetőséget megfontolni

A munkaerőpiacon azonban továbbra is látszik, hogy szerkezeti változás kellene, mivel a mostani helyzet nem támogatja a gazdasági növekedést. A megoldást többek között az oktatás adhatja, mégpedig úgy, hogy a közfoglalkoztatottak olyan szakképzéshez jussanak, amelyre az elsődleges munkaerőpiacon van igény. Továbbra is problémát okoz a túl nagyra nőtt állami szféra és az ahhoz köthető bürokrácia, ennek leépítését is mihamarabb meg kellene kezdeni úgy, hogy az állami tisztségviselők is elhelyezkedhessenek a magánszférában. Azonban némileg kevesebb lett az utóbbi időszakban az állami alkalmazottak száma, mivel nem feltétlenül pótolták a nyugdíjba vonuló vagy a magánszektorra váltó munkaerőt. A szakember szerint ettől függetlenül is átalakulóban van a munkaerő-piac, ezért is kiemelt jelentőségű, hogy az oktatás a valós igényeket szolgálja.

Szintúgy kedvező lenne, ha a részmunkaidős foglalkoztatás erősebb szerepet kapna a piacon, mert ez az inaktívak – tehát a munkaképes korú állampolgárokon belül azok, akik nem jelennek meg a munkaerőpiacon – számára lehetőséget nyújtana arra, hogy belépjenek a munkaerőpiacra. A részmunkaidős foglalkoztatásban rejlő lehetőséget az mutatja, hogy a régiós országokban, köztük Magyarországon, alacsonyabb, mint 10 százalékos a teljes piachoz képest az aránya, mialatt az uniós átlag 20 százalék körüli.

Teteje