Nem fog menni az állam nélkül a körkörös gazdaság
A körkörös gazdaság elméletét mára egyértelműen alátámasztja a gazdasági racionalitás is. De hiába a koncepcióval sikeres cégek akár tömegei is, a gazdasági szabályozás változása nélkül nem lesz áttörés - hangzott el a témában rendezett Circular Hungary konferencián.
Most lineáris gazdaságban élünk, ahol kitermeljük az ásványi anyagokat, legyártjuk, amire szükségünk van, használjuk azt, majd eldobjuk és hulladék lesz belőle. Ennek ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból is vannak negatív következményei, röviden összefoglalva nem fenntartható – kezdte a körforgásos gazdaságról szóló Circular Hungary konferencián tartott előadását Kriza Máté, a Körforgásos Gazdaságért Alapítvány elnöke. Ugyanakkor, tette hozzá, ha azt nézzük, hogy az élővilág ciklikus modellje milyen jól működik, a logikus út, hogy megpróbáljuk a gazdaságunkat is ezen az elven átalakítani.
A körforgásos gazdaságra való áttérés azonban nem azt jelenti, hogy egy (vagy akár ezer) vállalat változtassa meg egy terméke gyártási folyamatát, valójában az egész gazdasági rendszer átalakítását, újragondolását jelentené.
Alapelve, hogy a ma termékei lehetnének a holnap erőforrásai is, de sokkal többről szól, mint a keletkező hulladék újrahasznosítása. Az anyagáramlás mellett fontos eleme a megújuló energia és ezen belül az emberi erőforrásra való építkezés is, így többek között munkahelyeket is teremt – hangsúlyozta a szakértő. A körforgásos gazdaság „hurkokban” gondolkodik, vagyis a gyártási és termék életciklus különböző állomásaiból fordítja vissza a folyamatot a kiinduláshoz. A felhasználó szintjén ez karbantartást, újrahasználatot jelenthet, gyártói szinten felújítást, újragyártást vagy újrafeldolgozást.
Sokaknak már bejött
