Reprezentatív műsorral emlékeznek az 1956-os forradalomra október 22-én a Kodály  Filharmonikusok. A hangverseny nagyszerű ünnepi programja mintegy kétszáz éven ível át, mégis határozott szállal köti össze ezeket a műveket a szabadság elemi igényének zenei megfogalmazása. A koncert narrátora Koncz Gábor színművész lesz.
Amikor Beethoven megalkotta a szabadságért vívott harc drámai erejű zenei apoteózisát, az Egmont-nyitányt, még nem sejthette, hogy kis híján másfél évszázad múlva műve a magyar forradalom szimbólumává válik. Amikor Liszt Ferenc nemzeti érzésvilágunk esszenciáját zenébe fogalmazó Hungaria című szimfonikus költeményét bemutatták, még nem lehetett sejteni, hogy szinte pontosan egy évszázad múlva kezdődik a 20. századi magyar történelem egyik legdrámaibb eseménysora... A Kodály Filharmonikusok az '56-os forradalom ünnepének előestéjén ezzel a két klasszikus művel, valamint Dubrovay Lászlónak a forradalom ötvenedik évfordulójára alkotott nagyszerű verses-szimfonikus kompozíciójával hajtanak fejet a hősök emléke előtt.
Az Egmont-nyitány a magyar forradalom emblematikus zeneművévé vált, mint hírlik, azért, mert egyike volt annak a néhány lemeznek, amit a rádió épületénél dúló harcok miatt a Parlament épületében berendezett alkalmi stúdióba vittek át, és játszottak a híradások között. Persze ez a "válogatás" talán mégsem volt véletlen, a Bánk bán, a Hunyadi László, és Beethoven V. szimfóniájának részletei mellett vésődtek a fülekbe az Egmont-nyitány elemi szabadságvágyat kifejező drámai futamai. A Goethe Egmont című szomorújátékához írt, a nyitányból és kilenc tételből álló művet 1810 májusában mutatták be, a kompozíciónak máig legidőtállóbb része a nyitány, amely '56 révén sajátos emlékezethellyé vált a magyar nemzet tudatában.
A Hungaria Liszt Ferenc kilencedik szimfonikus költeménye, amelynek előzménye egy 1840-ben keletkezett zongoradarab volt, a végleges zenekari változat 1854-re készült el, és éppen száz évvel a forradalmi események előtt, 1856-ban mutatták be Pesten. Gárdonyi Zoltán, a neves Liszt-kutató szerint "...a Hungaria eszmei tartalmának a tanúsága szerint Liszt magyar stílusa olyan zenei nyelvvé fejlődött, amelyik alkalmassá lett nem csupán a nemzeti különlegességek, hanem egyetemleges emberi eszmék kifejezésére is".
Dubrovay László a kortárs magyar zeneszerzés meghatározó alakja. Szinte valamennyi műfajban otthonos, komponált már operát, táncjátékot, zenekari-, kamara, szóló-, fúvószenekari, kórus-, illetve elektronikus és computer-zenei műveket is. Kossuth-díjas, Erkel Ferenc-díjas, Bartók-Pásztory-díjjal és Érdemes művész-díjjal is kitüntetett szerző, idén a Nemzet Művésze-díjat is megkapta.
Versmondóra és zenekarra írott szimfonikus képeit az 56-os forradalom félévszázados jubileumára alkotta meg. A kompozíció debreceni előadásában Gyurkovics Tibor verseit Koncz Gábor, a rendkívül sokoldalú, markáns színművész tolmácsolja majd, akárcsak az alkotásból készült 2006-os lemezfelvételen.

Műsor: L.v. Beethoven: Egmont-nyitány op.84
Dubrovay L.: 1956 - szimfonikus képek versmondóra és zenekarra Gyurkovics Tibor
Közreműködik: Koncz Gábor – narrátor
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Philippe de Chalendar

Forrás:  Kodály Filharmónia