Íme, öt tipp, ami segít elérni az „alkalmankénti tökéletlenséget”.
1. Kérdés, válasszal
Ha felteszünk egy kérdést, és egyből a vélt helyes választ akasztjuk a munkatársaink nyakába, máris buktuk a lehetőséget, hogy innovatív ötleteket szerezzünk tőlük bármikor a későbbiekben. Vizsgáljunk együtt egy akadályt, kérdezzünk, válaszoljunk, és ezt a lehetőséget adjuk meg minden érintettnek. Ne vessük el a javaslatokat elhamarkodottan, mérlegeljük később alaposabban.
2. Hibák és tanulságok
Az emberek számára szimpatikus és bizalomkeltő, ha egy vezető képes belátni, ha hibázik. A bizalom szintjének növekedése mellett ez segít abban is, hogy a dolgozók kevésbé féljenek attól, hogy esetleg ők követnek el hibát – ez pedig szintén a kreatív megoldások szaporodását segíti elő.
A kollégáknak tapasztalataink között nyugodtan meséljük el a bukásainkat is, amelyekből sikeresen felálltunk, vagy a hibáinkat, amiből tanultunk.
3. Adjunk szárnyakat, ne nyírjuk le őket
Fontos, hogy milyen szemlélettel vagyunk a kollégáink iránt. A munkatársaink szinte szárnyakat kaphatnak a szabad gondolkodás és döntés lehetőségétől és a véleménynyilvánítás szabadságától. Alakítsunk ki egy biztonságos környezetet, amelyben az embereknek lehetőséget adunk arra, hogy rajtunk kívül nekik is lehessen igazuk, és elismerjük az eredményeiket. Ha valaki úgy érzi, a véleménye és a munkája nem fontos, valamint nem kap elismerést, az biztos út a motiváció teljes elvesztéséhez. Pedig a motivált munkavállaló az a versenyelőny, ami a 21. században segíthet a cégek hatékonyságának növelésében.
4. Nekünk is kell visszajelzés
Hagyjuk, hogy a munkatársaink elmondják a véleményüket. Nem akarunk olyan csapatot, ahol mindenre bólogatnak, amit csinálunk. Fontos, hogy a munkatársaink ne érezzék fenyegetve magukat attól, ha kimondják a saját véleményüket. Gondoljuk át a visszajelzésben hallottakat és megsértődés, reakció helyett mérlegeljünk a projekt szempontjából.
5. A profi szint: elfogadni, ha másnak van igaza
Senki nem mondja, hogy ez könnyű. Bátorság kell ahhoz, hogy tökéletlenségünket felvállaljuk. A cégvezetés akkor is elég nehéz feladat, ha elfogadjuk a segítséget, nem kell, hogy mindent egyedül csináljunk.
Válasszunk úgy munkatársakat, hogy a jó és a rossz dogokat egyaránt bizalommal tudjuk megosztani velük, mert képesnek tartjuk őket arra, hogy közösen változtatni tudunk. Nem kell félni, hogy csökken a tekintélye annak, aki megmutatja, hogy ő sem tökéletes. Az emberek jól reagálnak arra, ha a valós személyt látják, az emberi lényt a tökéletlenségeivel, a szenvedélyeivel, a kétségeivel, de az erősségeivel és a gyengeségeivel együtt. Aki tökéletesnek akar látszani, megismerhetetlen lesz a munkatársai számára és a vezetői befolyása gyengülni fog.
